A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1997. július 12.
Ion Mihai Pacepa, a román hírszerzés egykori vezetője /1978-ban disszidált az Egyesült Álalmokba/ szerint a román titkosszolgálatok apparátusában még mindig nagy számban vannak olyan emberek, akikre nem szabad NATO-titkokat rábízni. A román titkosszolgálatokban erős ellenállás tapasztalható a reformokkal szemben. Pacepa név szerint említette az "óriási befolyással" rendelkező Mihai Camaran tábornokot, akit annak idején a KGB kitüntetett "a NATO elleni harcban elért kiemelkedő eredményeiért". Az AP idézi Michael Ledeent, az American Enterprise Institute kutatóintézet munkatársát, aki egyetért Pacepa javaslatával, hogy Románia esetében a lassú előrehaladás politikáját kell alkalmazni. A The New York Timesnak adott interjújában Constantin Ionescu védelmi miniszterhelyettes is elismerte: ahhoz, hogy Románia elfogadható legyen a NATO számára, "meg kell tisztítania" külföldi hírszerző szolgálatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1997. július 17.
A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./
1998. február 6.
Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 13.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 13-án beiktatta hivatalába a kabinetből kivált demokrata párti Victor Babiuc helyére lépő új nemzetvédelmi minisztert, Constantin Dudu Ionescut. /MTI/
1998. március 20.
Constantin Dudu Ionescu román védelmi miniszter Budapestre utazott és március 20-án a közeljövőben felállítandó magyar-román közös békefenntartó zászlóalj létrehozásáról írt alá megállapodást Keleti György honvédelmi miniszterrel. A megállapodást a parlamentnek ratifikálni kell. A közös zászlóalj létszáma mindkét ország részéről legfeljebb 500-500 katona lesz, a zászlóalj hivatalos nyelve az angol. Az egység irányítására a két ország közös zászlóaljparancsnokságot hoz létre, amelyben mindkét nemzet egyenlő arányban képviselteti magát. A parancsnokság vezető beosztásait a román és a magyar fél képviselői évente felváltva, országonként egyenlő arányban töltik be. A zászlóalj első parancsnoka román főtiszt lesz - ezt sorshúzással döntötték el a sajtótájékoztató helyszínén -, akit a román vezérkar választ ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
1998. március 24.
Katonai küldöttség élén március 24-én az Egyesült Államokba utazott Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter. A látogatás során egyezményt írnak alá arról, hogy az Egyesült Államok a határok felügyeletére szolgáló felszerelést adományoz Romániának, és megbeszéléseket folytatnak egy, a védelmi erőforrásokkal való gazdálkodást szolgáló regionális központ felállításáról. A National márc. 24-i száma a látogatással kapcsolatban azt írta, hogy Románia 29 F-16-os harcigépet szeretne vásárolni, miután jelenleg a legkorszerűbb gépek közül csak 18 MIG-29-essel rendelkezik. Constantin Dudu Ionescu amerikai programjában szerepel a Lockheed Martin, a General Electric és a Boeing üzemek felkeresése is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1998. március 25.
A román külügyminisztérium szóvivője márc. 25-i sajtóértekezletén Andrei Plesu külügyminiszter márc. 24-i párizsi tárgyalásairól beszámolva kiemelte a Párizs által Románia európai és euroatlanti integrációjához nyújtott támogatás folyamatosságát. A francia vezetőkkel lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kapcsolatok felfelé ívelő menetét, amely kifejezésre jutott abban, hogy 1997 óta öt alkalommal találkozott Chirac és Constantinescu elnök, és számos miniszteri és parlamenti találkozót tartottak. Jelenleg Franciaország a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Anda Filip szóvivő másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy Emil Constantinescu elnök, Andrei Plesu külügyminiszter és Ion Caramitru művelődési miniszter is részt vesz a lipcsei könyvvásár megnyitóján, ami alkalmat nyújt majd számukra német politikai személyiségekkel való találkozókra is. A szóvivő bejelentette, hogy Javier Solana, a NATO főtitkára április 1-jén és 2-án Bukarestbe látogat, hogy munkajellegű látogatáson konkrét, lényegi párbeszédet folytasson a román hatóságokkal. Az áttekintendő témák a szóvivő ismertetésében: Románia kapcsolatai a szomszéd országokkal, álláspontja a volt Jugoszlávia térségének helyzetéről, a regionális együttműködés fejlesztése, ezzel kapcsolatban Románia véleménye az euroatlanti partnerségi tanács működéséről, Románia térségbeli stabilitási és biztonsági tényezőként betöltött szerepének elmélyítése, a belső politikai és gazdasági helyzet és a reform helyzete, továbbá a NATO bővítési folyamatának legújabb fejleményei. Andrei Plesu külügyminiszter április végén az Egyesült Államokba utazik. Látogatása - mondta a szóvivő - a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése és a kétoldalú politikai párbeszéd elmélyítése révén Constantinescu elnök amerikai látogatását készíti elő. Constantin Dudu Ionescu román nemzetvédelmi miniszter márc. 24-én utazott katonai küldöttség élén Washingtonba. A miniszter cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy Bukarest 29 F-16-os vadászgép megvásárlására készül, viszont közölte, hogy távlati cél F-18-asok beszerzése. /MTI/
1998. április 4.
Emil Constantinescu elnök, aki egyszemélyben a hadsereg főparancsnoka, ápr. 4-én részt vett a bukaresti helyőrség eskütételén, kifejtette, hogy a román hadsereg kész eleget tenni a rábízott feladatoknak. A hadsereg nem lehet politikai alkudozások tárgya, jelentette ki, a hadsereg mindig a kizárólag a nemzet érdekeit védte. Az államfő felszólította a sajtó képviselőit, hogy védelmezzék az állam alapvető intézményeinek a tekintélyét, mert tapasztalata szerint a média puszta szenzációhajhászás kedvéért sokszor nem átallotta alapvető intézmények tekintélyének lejáratását sem. Ugyancsak ápr. 4-én Constantin Dudu Ionescu védelmi miniszter bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani, melynek értelmében részesítsék amnesztiában azokat a katonákat, akik 1989 decemberében rálőttek a tüntetőkre. Az amnesztia nem terjedne ki a kínzások felelőseire. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1998. április 7.
Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1998. november 18.
Katonák védik a kisebbséget Székelyföldön címmel számolt be a Szabadság a csíkszeredai hadgyakorlatról, melyen Constantin Dudu Ionescu, a Honvédelmi Minisztérium védelmi politika igazgatóságának vezetője vett részt. A hadgyakorlat célja a kisebbségi (ez esetben a román) lakosság felügyelete és védelme. Az Opreator -1998 nevű akcióban a rendfenntartó erők közbelépését színlelik egy mérsékelt konfliktusú övezetben. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
1999. január 6.
Radu Vasile kormányfő jan. 5-én lemondott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban betöltött tisztségeiről. A párt vezetőségi bürója ülésének döntése értelmében a párt ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu, az új szóvivő pedig Remus Opris lett. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint a tisztségváltás csakis arra az időszakra érvényes, amíg Radu Vasile miniszterelnöksége tart. Evenimentul Zilei szerint Vasile leváltását Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel "elszigetelte" a kormányfőt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 6./
1999. január 21.
A bányászok jan. 21-én áttörték a felállított csendőrtorlaszt, többszáz csendőrt ejtve foglyul, majd folytatták útjukat Ramnicu-Valceaba. Az összecsapásnak az első jelentések szerint 70 sebesültje volt. Jan. 21-én délután lemondott Gavril Dejeu belügyminiszter. Azonnal kinevezték utódát, Constantin Dudu Ionescu volt miniszteri rangú védelmi államtitkárt, aki letette az esküt, majd leváltotta Stan Stangaciu csendőrfőnököt, Anghel Andreescu tábornokot, az Õrző- és Védelmező Szolgálat vezetőjét nevezve ki helyébe. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1999. április 7.
Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
1999. május 15.
RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./
1999. május 25.
Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./
1999. május 27.
Máj. 26-án a Bukarestben folytak a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés munkálatai. Az összejövetelen aláírták a határokon átnyúló bűnözés megelőzését és leküzdését célzó együttműködési egyezményt, valamint a Regionális Központ működési és szervezési chartáját. Az egyezményt kilenc állam - Bosznia-Hercegovina, Albánia, Bulgária, Görögország, Magyarország, Macedónia, Moldova Köztársaság, Törökország és Románia - írták alá, Szlovénia és Horvátország megbízottai még nem látták el kézjegyükkel a dokumentumot, de Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter jelezte: ezt bárki aláírhatja a térség államai közül. /A Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezés 7. összejövetele. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1999. július 21.
Júl. 21-én, szerdán, a harmadik napon Tusnádfürdőn a meghirdetett program szerint Belügyi és igazságügyi együttműködés az EU integráció jegyében címmel kellett volna előadást tartania többek között Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek, Kontrát Károly magyarországi belügyminisztériumi politikai államtitkárnak és másoknak. Õket hiába várták, nem jöttek. A szerdai nap egyetlen előadását Az átmenet politikai kultúrája, a politikai kultúra átmenete témakörben tartották. Az előadói asztal mellett Renate Weber, az Alapítvány a Nyílt Társadalomért, Bakk Miklós politikai elemző, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus és Major Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság tagja foglaltak helyet. Bakk Miklós előadásában jellemezte a hazai politikai életet, beszélt nyílt és rejtett politikai stratégiákról. A nyílt stratégiák közé olyan elemek tartoznak, amik olykor nem is tudatosak, de mozgató erejük van. A rejtett stratégiák fő jellemzője a bürokrácia, mint a doktrinális állam megőrzésére tett törekvés oly módon, hogy az elit megőrizze hatalmát. Az előadó a romániai pártokat posztkommunista, történelmi és RMDSZ kategóriákba sorolta. Az első csoportba olyan pártok tartoznak, amelyek nem tudnak szembenézni a változásokkal. A történelmi pártokat az állam iránti vonzódás motiválja. E pártoknál nem képzelhető el a szubszidiaritás elve. Az RMDSZ - Bakk Miklós szerint - saját társadalma fele fordul és három fő jellemzője van: politikai szervezet, a román politikai életben való részvétel biztosítása, ugyanakkor kezdetben a mozgalmi szerepe is igen fontos volt, és helyettesítette a romániai magyar civil szférát. Alexandru Cistelecan szerint az RMDSZ nagyon szerencsés helyzetben volt és van, ám az általa kidolgozott prioritások egy közösségre irányulnak és csak utána következnek az országos programok. Renate Weber előadásában kitért a titkosszolgálat legutóbbi néhány akciójára és elítélte a román sajtó azon részét, amely a székelyudvarhelyi ügy kapcsán azt tolta előtérbe, hogy magyarokat érintett. Szerinte a "vélemények nem lehetnek alkotmányellenesek, csak a cselekedetek. " Kiadják a tábori napilapot: Tusványos Press 99. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - szerda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1999. szeptember 18.
Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1999. október 8.
Az okt. 7-i napilapok beszámoltak az Aradon történtekről. Bár a tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség semmit sem tett a gyalázkodók eltávolítására. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár okt. 7-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: nem diplomáciai kérdés, hanem pszichiátriai probléma, hogy egy pár tucat emberből álló marginális csoport megpróbálta megzavarni az okt. 6-i aradi megemlékezést. Úgy vélte, Aradon hibázott a román rendőrség, amikor a szélsőséges csoportot nem tartotta távol az eseményektől. Az RMDSZ az okt. 7-i kormányülésen felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, hogy vizsgálják ki az aradi incidenst, és vonják felelősségre a bujtogatókat. - A román-magyar megbékélési park gondolatának az ellenzék részéről való támadása erőteljesen ártott az ország külföldi megítélésének - jelentette ki Valeriu Stoica igazságügy-miniszter. /Vizsgálják ki az aradi incidenst. Visszhangok az ünnepi megemlékezésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. október 8.
Az október 6-án Aradon történtekkel és az előző napok ehhez kapcsolódó eseményeivel kapcsolatban az RMDSZ állásfoglalást adott ki, elítélve az ismételt magyarellenes hangulatszítást. Az RMDSZ felszólította Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert az aradi incidens kivizsgálására, és a bujtogatók felelősségre vonására. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékek részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket, valójában a magyarok nyomait akarják kitörölni Erdélyből. Sajnálatos, hogy a román kormányzati tényezők nem voltak következetesek saját döntésük kivitelezésében, meghátrálnak a rosszindulatúan gerjesztett feszültség előtt. A rendfenntartó erőknek nem lett volna szabad eltűrniük, hogy egy engedélyezetlen ellentüntetés alakuljon ki, és magyarellenes, xenofób jelszavak kiabálásával próbáljanak meggyalázni egy méltóságteljes emlékünnepséget. /Az aradi bujtogatók felelősségrevonását követeli az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. december 20.
Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2000. február 15.
Febr. 14-én Kolozsvárott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter elnökletével egésznapos szakmai tanácskozást folytattak A szakágazati tervezés és megvalósítás korszerűsítése címmel. A tanácskozásról Szabó Károly szenátor kifejtette: azon megjelentek Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye prefektusai, rendőrfőnökei, csendőrségi, határőrségi vezetői, tűzoltóparancsnokai, valamint ezek helyettesei, illetve a parlamenti szakbizottságok képviselői. Elhangzott, hogy a belügyminisztérium eurokonform demilitarizálása jelentős, de további erőfeszítéseket kíván a civil és katonai állománytól. Ez utóbbi létszámát hamarosan csökkenteni fogják. /(kereskényi): Constantin Dudu Ionescu: Elkerülhetetlenné vált a belügy stílusváltása! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./
2000. március 9.
Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2000. március 17.
Márc. 15-én a román és a moldovai külügyminisztérium szakértői tárgyalóasztalhoz ültek a kettős állampolgárság ügyében. Márc. 15-vel kezdődően nyolc romániai város rendőrparancsnokságán igényelhetik az állampolgárságot mindazok a moldovaiak, akik bizonyítani tudják, hogy ők maguk vagy valamely ősük 1940-1944 között román állampolgársággal rendelkezett. Bara Gyula államtitkár elmondta, hogy Moldova Köztársaság hivatalos tiltakozását követően Dudu Ionescu belügyminiszter tájékoztatta a kabinetet. Elmondta, hogy a moldovaiak román állampolgárságát egy korábbi rendelkezés szabályozza. A kettős állampolgárságról Romániában nem volt olyan vita mint Magyarországon. Jelenleg nem lehet tudni, hogy milyen kötelezettséggel jár ez a román államra, illetve az új állampolgárokra nézve. Nem tudni, hogy áttelepednek vagy kettős állampolgárként továbbra is Moldovában élnek. A román külügy jelenlegi álláspontja szerint a moldovai kormány túlreagálta az ügyet. - Számos kérdés van függőben. A keleti határ megerősítését és biztonságát vállalta Románia, és tiszteletben is kell tartania. Ezt a moldovaiak is tudják, és próbálják kihasználni a még adott lehetőségeket mielőtt intenzíven beindulna a folyamat. /Gál Mária: Sorba állnak a román állampolgárságért. Kisinyov túlreagálta az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2000. június 9.
Pozitívan értékelte az Adevarul azt, hogy a Kovászna megyei Nagyajtán az 1921-ben meggyilkolt két román csendőr emlékére visszaállított szobrot leplezett le Anghel Andreescu, a román csendőrség parancsnoka, Dudu Ionescu belügyminiszter jelenlétében. A napilap kiemelte: "10 év óta ez az első alkalom, hogy egy, többségében magyarlakta székelyföldi községben egy 1940-1944 közt lerombolt román emlékmű visszaállítására került sor". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jún. 9. - 357. sz./
2000. szeptember 12.
Nem tartja megfigyelés alatt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a politikai pártokat és a civil szervezeteket - jelentette ki Mihail Nica, az RHSZ igazgatóhelyettese, miután Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) platform vezetője Constantin Dudu Ionescu a belügyminiszterhez fordult panasszal, tiltakozva azért, mert két RHSZ-tiszt lelkileg terrorizálta a Hargita megyei Zeteváralja katolikus közösségét. Az EMK elnöke szerint a tisztek megpróbálták rábírni a katolikus papot, hogy ne engedje be a helybeli templomba az EMK rendezvényét, majd jelenlétükkel akarták megfélemlíteni az azon résztvevőket. A rendezvény szervezői tiltakoztak az eset miatt az SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Katona Ádám hangoztatta: az ilyen akciók az RHSZ bevett gyakorlatához tartoznak. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12./
2000. szeptember 13.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tartja megfigyelés alatt a romániai politikai pártokat és a civil szervezeteket - jelentette ki Mihail Nica, az SRI igazgató-helyettese, miután az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformja a belügyminiszterhez fordult panasszal az RHSZ-től elszenvedett zaklatás miatt. Katona Ádám, a platform vezetője bejelentette, hogy levélben tiltakozott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternél, mivel két RHSZ-tiszt "lelkileg terrorizálta" a Hargita megyei Zeteváralja katolikus közösségét. A tisztek állítólag megpróbálták rábírni a zeteváraljai katolikus papot, hogy ne engedje be a helybeli templomba az EMK rendezvényét, majd jelenlétükkel próbálták terrorizálni a rendezvényen résztvevőket. A belügyminiszternek küldött tiltakozó levélben szerepelt az is: a rendezvény szervezői megpróbálták szóvá tenni az esetet az SRI Hargita megyei felügyelősége parancsnokának is, aki azzal utasította el a tiltakozást, hogy az SRI-tisztek "gyónni mentek el Zeteváraljára". Mihail Nica, az SRI igazgatóhelyettese a hétfői román sajtóban megjelent nyilatkozatában leszögezte: az SRI vezetése sohasem engedte meg "a politikai színezetű akciókat". /Nica: Az RHSZ nem figyeli a romániai pártokat. Zetelakára csak gyónni járnak a titkosszolgálat ügynökei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2000. november 3.
Nov. 2-án több politikus sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a hadseregben kirobbant, és a politikai életet alaposan felkavaró tábornokok ügyében. Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter az eseményeket kommentálva kijelentette: Ion Mircea Plingu államtitkár írta alá a Romániai Katonák Nemzeti Szövetségének (RKNSZ, ANMR) létrehozásáról szóló engedélyt. A 28 tábornok szervezetének megalakulását kedden jelentették be. Frunzaverde kifejtette: a honvédelmi minisztérium jelenleg elemzi az RKNSZ létrehozásának körülményeit, és ígéretet tett arra, hogy az ügyet mielőbb tisztázza. Szerinte mindenekelőtt Victor Babiuc volt honvédelmi minisztert terheli a felelősség a történtekért. Nicolae Pastinica tábornok bejelentette: a honvédelmi minisztérium felügyelősége azzal a kéréssel fordult Sorin Frunzaverdehez, hogy rendeletben tiltsa meg a hadsereg aktív tagjainak a részvételét az RKNSZ-ben. Hasonló rendelkezés kiadását tervezi Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter is. A belügyminiszter elmondta, hogy elrendeli a Rendőrakadémia vezetőjének, Costica Voicu tábornoknak a felelősségre vonását, mivel beleegyezése nélkül egy televíziós műsorban vett részt. Dudu Ionescu azt is felrója Voicunak, hogy az említett adásban a Rendőrök Nemzetközi Egyesületének nemrég megalakult romániai fiókszervezetét a tábornokok szövetségéhez hasonlította. /Veszélyesnek tekintik a tábornokok szövetségét. Visszalép az RKNSZ egyik alapító tagja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./ A nov. 2-i román sajtó egy része a katonai hatalomátvétel veszélyét engedte sejtetni, míg volt olyan lap, amely üdvözölte azt a szándékot, hogy a hadsereg teremtsen rendet Romániában. Teljes politikai támogatásáról és egyetértéséről biztosította a szövetség létrehozását Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A hadseregnek igaza van - írta hatalmas betűkkel nov. 2-i számának címoldalán az Azi című napilap. /Katonai diktatúra felé tartanánk? Tábornokok összeesküvéséről beszél a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2000. november 6.
A Moldova Köztársaság állampolgárai 2001. január 1-jétől csak útlevéllel léphetik át a román határt - jelentette ki Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter. Tájékoztatása szerint eddig körülbelül 70 ezer moldovai nyert román állampolgárságot. /Jövőtől a moldovaiak csak útlevéllel léphetik át a román határt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
